"Katinka sok bevétele származik a piacról, ellenben a magyar focisták, illetve a klubok bevételei főleg az államhoz, vagy állami megbízásokat teljesítő cégek dotációjához, tap-pénzhez köthető. Az üzleti logika teljesen máshogy érvényesül a futballpiacon, mint az úszásban" – nyilatkozta a Sport 24-nek Zsiborás Gergő. 

 

A két sportág nehezen összevethető, de az eredmények is önmagukért beszélnek. "Amit Hosszú Katinka csinál, az egy fenntartható üzleti modell, hiszen megdolgozik azokért a bevételekért is, amelyek nem az államtól jönnek. Nyilván neki is van egy jelentős állami bevétele is, hiszen nyert három olimpiai aranyérmet, de azért az három olimpiai aranyérem. Viszonylag kevés focista van, aki Bajnokok Ligája-győzelmet tudhat magáénak" – tette hozzá a főmunkatárs.

 

Komoly különbségek vannak az NB I-en belül is, hiszen míg a címvédő Honvédban állítólag csak az olasz Davide Lanzafame kap másfélmillió forint feletti összeget, addig a Ferencvárosban és a Videotonban sajtóhírek szerint havi nyolcmillió forintot kereső labdarúgók is szerepelnek.

 

"Én az utóbbin jobban meglepődöm, és azért, mert üzletileg abszolút összehozhatatlan a dolog, és az is nagy kérdés, hogy mennyire fenntartható. Azzal számolni kell, hogy ha ide pénzért jönnek focizni, és majd egyszer a pénz el fog fogyni, akkor el is fognak innen menni. És nagy kérdés, hogy mi fog akkor itt maradni"- fogalmazott Zsiborás Gergő.

 

A következetés ebből talán az lehet, hogy "csak pénzzel biztos, hogy nem lehet nagy focit csinálni".

 

A Forbes főmunkatársa szerint érdemes lenne egy pillantást vetni azokra a külföldi csapatokra, amelyeknél teljesítményalapon kapják a labdarúgók a fizetésüket, vagy a klubok a tulajdonostól a támogatásokat. A legjobb példa erre szerinte az RB Leipzig.

 

"Ezt nem látjuk a magyar futballban. Itt azért nem arról van szó, hogy ha valaki elmegy egy nagy klubhoz, akkor megmondják, hogy először tegyél le valamit az asztalra, és akkor utána kapod a kocsit, a lakást meg a kétmilliót, hanem ezzel kezdődik a történet. Ami nem csak a fociban veti vissza például a 18-20 éveseket, hanem más sportágakban - például a kézilabdában - is meg tudja zavarni azt a korosztályt, amely az utánpótlásból lépne át a felnőtt, profi sport világába" – mondta Zsiborás Gergő.

 

Ezek alapján talán nem is meglepő, hogy a magazin által készített legértékesebb magyar sportolók legfrissebb listáján csak négy labdarúgó - Dzsudzsák Balázs (8.), Nagy Ádám (9.), Gera Zoltán (9.), Szalai Ádám (17.) - került be a top 25-be. Az első Hosszú Katinka lett, a legjobban kereső magyar sportoló, Kínában futballozó Huszti Szabolcs viszont nincs ott a legértékesebbek között.