Platini az örökgólkirály

A francia Michel Platini vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját kilenc találattal. Az UEFA jelenlegi elnöke mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el.

Az Európa-bajnokságok góllövőlistája:
név gól meccs részvételek
1. Michel Platini (francia) 9 5 1984
2. Alan Shearer (angol) 7 9 1996, 2000
3. Nuno Gomes (portugál) 6 14 2000, 2004, 2008
Patrick Kluivert (holland) 6 9 1996, 2000
Thierry Henry (francia) 6 11 2000, 2004, 2008
Ruud van Nistelrooy (holland) 6 8 2004, 2008
7. Zinedine Zidane (francia) 5 14 1996, 2000, 2004
Marco van Basten (holland) 5 9 1988, 1992
Jürgen Klinsmann (német) 5 13 1988, 1992, 1996
Milan Baros (cseh) 5 5 2004
Savo Milosevic (jugoszláv) 5 4 2000

Thuram és Van der Sar az örökranglista élén

A franciák világ- és Európa-bajnoka, Lilian Thuram, valamint a hollandok korábbi kapusa, Edwin van der Sar vezeti a kontinensviadalok örökranglistáját a lejátszott mérkőzések tekintetében.

A futballtörténelemben hat játékos mondhatja el magáról, hogy négy Európa-bajnokságon vett részt, ezt a "klubot" a német Lothar Matthäus (1980, 1984, 1988, 2000), a dán Peter Schmeichel (1988, 1992, 1996, 2000), a holland Aron Winter (1988, 1992, 1996, 2000), az olasz Alessandro Del Piero (1996, 2000, 2004, 2008), van der Sar (1996, 2000, 2004, 2008) és Thuram (1996, 2000, 2004, 2008) alkotja.

Az Európa-bajnokságokon legtöbbször pályára lépett játékosok:
16 alkalommal: Edwin van der Sar (holland, 1996, 2000, 2004, 2008), Lilian Thuram (francia, 1996, 2000 (Európa-bajnok), 2004, 2008)
14 alkalommal: Luis Figo (portugál, 1996, 2000, 2004), Nuno Gomes (portugál, 2000, 2004, 2008), Zinedine Zidane (francia, 1996, 2000 (Európa-bajnok), 2004), Karel Poborsky (cseh, 1996, 2000, 2004)

A németek szerezték a legtöbb pontot

A labdarúgó Európa-bajnokságok összesített táblázata (zárójelben a részvételek és Eb-címek száma):

1. Németország (10, 3) 38 19 10 9 55-39 67 pont
2. Hollandia (8, 1) 32 17 8 7 55-32 59
3. Franciaország (7, 2) 28 14 7 7 46-34 49
4. Spanyolország (8, 2) 30 13 9 8 38-31 48
5. Olaszország (7, 1) 27 11 12 4 27-18 45
6. Portugália (5, 0) 23 12 4 7 34-22 40
7. Csehország (7, 1) 25 11 5 9 36-32 38
8. Oroszország (9, 1) 27 11 5 11 31-36 38
9. Anglia (7, 0) 23 7 7 9 31-28 28
10. Dánia (7, 1) 24 6 6 12 26-38 24
11. Horvátország (3, 0) 11 5 3 3 14-13 18
12. Svédország (4, 0) 14 4 5 5 19-16 17
13. Görögország (3, 1) 12 4 2 6 9-13 14
14. Belgium (4, 0) 12 4 2 6 13-20 14
15. Törökország (3, 0) 12 3 2 7 11-18 11
16. Jugoszlávia (5, 0) 14 3 2 9 22-39 11
17. Skócia (2, 0) 6 2 1 3 4- 5 7
18. Románia (4, 0) 13 1 4 8 8-17 7
19. Svájc (3, 0) 9 1 2 6 5-13 5
20. Írország (1, 0) 3 1 1 1 2- 2 4
21. Norvégia (1, 0) 3 1 1 1 1- 1 4
22. Bulgária (2, 0) 6 1 1 4 4-13 4
23. MAGYARORSZÁG (2, 0) 4 1 - 3 5- 6 3
24. Szlovénia (1, 0) 3 - 2 1 4- 5 2
25. Ausztria (1, 0)) 3 - 1 2 1- 3 1
26. Lengyelország (1, 0) 3 - 1 2 1- 4 1
27. Lettország (1, 0) 3 - 1 2 1- 5 1

A táblázatban a győzelem 3 pontot ér. A hosszabbításban szerzett győzelemért szintén 3 pont jár, míg a büntetőpárbajban eldőlt meccseken 1 pontot kapott mindkét csapat.

Az eddigi győztesek
1960: Szovjetunió
1964: Spanyolország
1968: Olaszország
1972: NSZK
1976: Csehszlovákia
1980: NSZK
1984: Franciaország
1988: Hollandia
1992: Dánia
1996: Németország
2000: Franciaország
2004: Görögország
2008: Spanyolország

Összesen:
3: Németország (NSZK)
2: Franciaország, Spanyolország
1: Szovjetunió, Olaszország, Csehszlovákia, Hollandia, Dánia, Görögország

Még sohasem volt címvédés

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig még nem fordult elő, hogy megvédte volna címét egy ország válogatottja. Ehhez a bravúrhoz 1964-ben a Szovjetunió és 1976-ban az NSZK együttese állt a legközelebb, de mindkét gárda kikapott a döntőben.

A címvédők szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon:
1960: -
1964: Szovjetunió - ezüstérem
1968: Spanyolország - nem jutott ki
1972: Olaszország - nem jutott ki
1976: NSZK - ezüstérem
1980: Csehszlovákia - bronzérem
1984: Németország - csoportkör
1988: Franciaország - nem jutott ki
1992: Hollandia - elődöntő
1996: Dánia - csoportkör
2000: Németország - csoportkör
2004: Franciaország - negyeddöntő
2008: Görögország - csoportkör

Eddig háromszor nyert a házigazda

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, utoljára 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr.

Érdekesség, hogy az Eb-k történetének legeredményesebb csapata, Németország 1988-ban az otthoni Eb elődöntőjében úgy kapott ki a későbbi győztes Hollandiától, hogy az a hajrában fordított Ronald Koeman és Marco van Basten góljával.

A rendező ország válogatottja eddig háromszor esett ki a csoportküzdelmek során: Belgium 2000-ben, míg négy éve Svájc és Ausztria is búcsúzott az első szakasz során.

A házigazdák szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon:
1960: Franciaország - 4.
1964: Spanyolország - Európa-bajnok
1968: Olaszország - Európa-bajnok
1972: Belgium - bronzérem
1976: Jugoszlávia - 4.
1980: Olaszország - 4.
1984: Franciaország - Európa-bajnok
1988: Németország - elődöntő
1992: Svédország - elődöntő
1996: Anglia - elődöntő
2000: Belgium - csoportkör; Hollandia - elődöntő
2004: Portugália - ezüstérem
2008: Svájc - csoportkör; Ausztria - csoportkör

Németország tizenegyedszer résztvevő

Németország sorozatban tizenegyedszer jutott ki a labdarúgó Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét, míg a társrendező Ukrajna újonc.

Résztvevő országok az Európa-bajnokságokon (nagy betűkkel a 2012-es résztvevők):
ország/részvételek
1. NÉMETORSZÁG 11 (1972-2012)
2. OROSZORSZÁG/FÁK/Szovjetunió 10 (1960-1972, 1988-1996, 2004-2012)
3. SPANYOLORSZÁG 9 (1964, 1980-1988, 1996-2012), HOLLANDIA 9 (1976-1980, 1988-2012)
5. CSEHORSZÁG/Csehszlovákia 8 (1960, 1976-1980, 1996-2012), FRANCIAORSZÁG 8 (1960, 1984, 1992-2012), OLASZORSZÁG 8 (1968, 1980, 1988, 1996-2012), ANGLIA 8 (1968, 1980, 1988-2004, 2012), DÁNIA 8 (1964, 1984-2004, 2012)
10. PORTUGÁLIA 6 (1984, 1996-2012)
11. Románia 5 (1984, 1996-2000, 2008-2012), SVÉDORSZÁG 5 (1992, 2000-2012), Jugoszlávia 5 (1960, 1968, 1976, 1984, 2000)
14. Belgium 4 (1972, 1980, 2000), GÖRÖGORSZÁG 4 (1980, 2004-2012), HORVÁTORSZÁG 4 (1996, 2004-2012)
17. Törökország 3 (1996-2000, 2008), Svájc 3 (1996, 2004-2008)
19. Skócia 2 (1992-1996), Magyarország 2 (1964, 1972), Bulgária 2 (1996, 2004), LENGYELORSZÁG 2 (2008, 2012), ÍRORSZÁG 2 (1988, 2012)
24. Ausztria 1 (2008), Norvégia 1 (2000), Szlovénia 1 (2000), Lettország 1 (2004), UKRAJNA 1 (2012)

Angliában volt a legtöbb néző

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig 1996-ban, Angliában volt a legtöbb néző. A szigetországi kontinenstorna óta - amelyen először versengett 16 csapat - minden Európa-bajnokság több mint egymilliós össznézőszámot hozott.

A labdarúgó Európa-bajnokságok össznézőszámai (zárójelben az átlagnézőszám):
1960: Franciaország 78 958 (19 740)
1964: Spanyolország 156 253 (39 063)
1968: Olaszország 192 119 (38 424)
1972: Belgium 106 510 (26 628)
1976: Jugoszlávia 106 087 (26 522)
1980: Olaszország 350 655 (25 047)
1984: Franciaország 599 655 (39 977)
1988: Németország 935 681 (62 379)
1992: Svédország 429 623 (28 642)
1996: Anglia 1 269 894 (40 964)
2000: Belgium/Hollandia 1 102 850 (35 576)
2004: Portugália 1 165 192 (37 587)
2008: Ausztria/Svájc 1 140 261 (36 783)

Az idei Eb díjazása

A június 8-án kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság győztese nem csak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zajlik.

A végső győztes - amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik - összesen 23,5 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 8 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró jár. Ezúttal díjazzák a kvartettek harmadik helyezettjét is, 1 millió euróval.

A negyeddöntő résztvevői kétmillió, az elődöntőbe jutott csapatok pedig hárommillió eurót kapnak. A finálé vesztese 4,5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 7,5 millió.

A kontinensviadalon összesen 196 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 184 millióval szemben.